A cs�kol�z�s t�rt�net�t �s annak kultur�lis indokait kutatja k�t amerikai professzor. Egyik�k, Vaughn Bryant antropol�gia professzor, a Texas A&M University tan�ra szerint a cs�k egy�ltal�n nem term�szetesebb dolog, mint az �lt�zk�d�s. Annak ellen�re, hogy �seink is �ltek ezzel a szok�ssal, az ajkak ilyen form�j� �rintkez�se nem tartozik genetikailag meghat�rozott szok�saink k�z�.

T�bb n�pcsoport is van, ahol nem volt szok�s a cs�k. A d�li csendes-�ce�ni ter�leteken l�v� Mangia-szigeten �l� emberek, annak ellen�re, hogy szenved�lyes szeret�k voltak, nem ismert�k a cs�kot az eur�paiak 1700-as �vekbeli megjelen�s�ig. N�h�ny �zsiai kult�ra viszont m�g most is �dzkodik ett�l a szok�st�l. K�n�ban �s Jap�nban tabunak sz�m�t a nyilv�noss�g el�tti cs�kol�z�s, s�t K�n�ban egy �vtizede egy �js�gcikkben m�g megdorg�lt�k azokat a fiatalokat, akik �tvett�k a nyugati szok�sokat, �s k�ros viselked�sform�nak nevezt�k azokat. Amennyiben a cs�kol�z�s val�ban tanult szok�s, m�r csak az a k�rd�s, hogy ki volt az els�, aki sz�j�n puszilta meg azt, akit a legjobban szeretett.

Sokan �gy gondolj�k, hogy a cs�k t�rt�nete t�bb milli� �vvel ezel�ttre ny�lik vissza, v�lhet�en arra az id�re, amikor az any�k a megr�gott �telt egyenesen csecsem�j�k sz�j�ba helyezt�k. Elk�pzelhet�, hogy az�rt alakult ki ez a szok�s, mert �gy mutatt�k ki �rzelmeiket �seink a legjobban szeretett szem�ly ir�nt. Az �rvel�s azonban hib�snak t�nik, mivel az �j-Guine�ban �l� p�pua any�k m�g mindig �lnek ezzel a szok�ssal, �m addig �k sem cs�kol�ztak, m�g az eur�paiakt�l el nem tanult�k.

Az els� cs�kra vonatkoz� utal�s az �rott forr�sokban egy�bk�nt Kr. e. 1500 k�rny�k�r�l val�, �s a v�dikus szanszkrit nyelven �r�dott sz�vegekben tal�lhat�. Ez eg�szen pontosan az orr �sszed�rzs�l�s�r�l �s �rintkez�s�r�l sz�l. A Kr. u. 6. sz�zadi K�ma Sz�tra viszont m�r az �ltalunk j�l ismert cs�k h�rom t�pus�r�l besz�l, annak alapj�n, hogy milyen viszonz�sra tal�l az aktus.
Ezt a h�rom cs�k-fajt�t ismert�k az �kori g�r�g�k �s a r�maiak is. A R�mai Birodalomban k�l�n elnevez�ssel illett�k �ket �rzelmi t�ltet�k szerint: osculum, basium �s saviolum. A k�z�pkorban a katolikus egyh�z el�t�lte a cs�kol�z�st, csup�n az Isten tisztelete jel��l tartott�k elfogadhat�nak.

Bryant szerint a cs�k n�pszer�s�g�nek a titka az �rz�kis�gben rejlik. Az ajkak �s a nyelv egyike a leg�rz�kenyebb testr�szeinknek, mivel idegv�gz�d�sek sokas�ga tal�lhat� rajtuk. M�sr�szr�l cs�kol�z�s k�zben viselked�s�nket befoly�sol� endorfinok �s hormonok szabadulnak fel. Bryant szerint a szagok seg�ts�g�vel m�rj�k fel partner�nket, s�t, a ny�lunk egyes �sszetev�i is szerepet j�tszanak a k�miai vonz�d�sban. A tud�s �gy l�tja, hogy az eszkim�k orr-�sszed�rzs�l�se is az arcon tal�lhat� mirigyekb�l �rkez� illatok �vizsg�lat�ra� szolg�l. Rachel Herz pszichol�gia professzor, a Brown University oktat�ja szerint az illatunk k�pet ad immunrendszer�nk aktu�lis �llapot�r�l, �s azt a partnert r�szes�tj�k el�nyben, akinek illata eg�szs�ges immunrendszerre utal. Elk�pzelhet� teh�t, hogy a cs�k l�nyege nem is maga a cs�k, hanem az, hogy valamilyen form�ban �rz�kelni tudjuk partnereink term�szetes illatait. - �Azt hiszem, hogy az illatok hoznak �ssze benn�nket� - mondja Herz.

A cs�knak egy�bk�nt h�tr�nyai is vannak, t�bb sz�z fajta bakt�rium cser�lhet gazd�t egy-egy nyelves puszi ut�n, �gyhogy nem �rt, ha �vatosak vagyunk.

Saj�t hozz�f�z�s:� Ett�l az�rt ne riadjon el senki!:)